Málta: a művészet és a kultúra ereje
- 8 years ago
Milyen szerepet tölthet be a művészet és a kultúra mai társadalmunkban? – ez volt a Málta fővárosában, Vallettában megrendezett Művészeti és Kulturális Világtalálkozó fő témája. Az esemény programigazgatója a horvát Nina Obuljen, aki hazájában épp most vette át a kulturális tárca irányítását. Obuljen szerint távolabbra kell néznünk, nem ragadhatunk le Európa határainál.
Kicking off the 7th World Summit on Arts & Culture in beautiful Valletta, Malta! #ArtSummitMalta ifacca ArtsCouncilMLT pic.twitter.com/DoGuLxIq4z— Jane Chu (@NEAJaneChu) October 19, 2016
– Az ehhez hasonló nemzetközi találkozók egyik nagy tapasztalata az, hogy míg Európában a válság miatt azon aggódunk, hogy elveszíthetjük a társadalmi jólét néhány, eddig szinte magától értetődőnek vett elemét, addig a világ más részein, ahol nem létezik kulturális politika, nincs támogatási rendszer, nem foglalkoznak a művészek helyzetével, társadalmi szerepével, ott a létért küzdenek – magyarázta Nina Obuljen.
OwenBonnici ifacca ArtsCouncilMLT You promised us that Malta can party – and you were right! Fantastic start to #artsummitmalta #thanks pic.twitter.com/zhbiiJT5Pz— Jo Verrent (joverrent) October 18, 2016
Persze igen nehéz megítélni a kultúra hatását az olyan politikai kérdések megoldásában, mint – mondjuk – a szíriai háború. Rana Jazadzsi aktivista, kutató számos cikket publikált már a témában.
– A mi dolgunk olyan párhuzamos narratívák kidolgozása, amelyek megmutatják, hogy a kultúra igenis sokat számít a menekülttáborokban. A művészet, a kultúra ugyan nem tud házakat építeni, de reményt adhat. A közös élményeken keresztül a művészet és a kultúra segítségével egy más jövőt álmodhatunk magunknak – nyilatkozta Rana Jazadzsi.
A világtalálkozón fellépett az iráni születésű, Prágában élő csembalóművész, Mahan Esfahani is. Az 1979-es iráni forradalom és az iszlám köztársaság bevezetése óta drámai módon megváltozott a művészek helyzete az országban. Az egyik legismertebb példa Dzsafar Panahi története, akit már többször bebörtönöztek, és eltiltották a filmrendezéstől.
– Mi, zenészek nemigazán figyelünk a képzőművészekre, ők meg nem törődnek a zenészekkel. A színészeket se érdekli különösebben, mi van a művészekkel, pedig rá kell jönnünk, hogy ugyanazok a barátaink, ugyanazért a társadalmi célért dolgozunk, és az ellenségeink is közösek. Támogatnunk kell egymást, ebben a tekintetben tehát nagyon hasznosak az efféle találkozók – mondta Mahan Esfahani.
#Harpsichordist Mahan Esfahani with #VVIBE playing J S #Bach at Teatru Manoel #Malta #music #artsummitmalta ifacca https://t.co/zjFaQ7yKDA pic.twitter.com/T5uTJS7Rus— Shahidul Alam (shahidul) October 20, 2016
Marina Barham a ciszjordániai Harah Színház főigazgatója. A társulat az emberi jogok, a demokrácia és a szólásszabadság zászlóvivője. Marina elmesélte, miként változtatta meg a művészet egy fiatal palesztin menekült életét.
– Ez a fiatalember állandóan azon rágódott, hogy megdobjon-e kővel egy katonát
Kicking off the 7th World Summit on Arts & Culture in beautiful Valletta, Malta! #ArtSummitMalta ifacca ArtsCouncilMLT pic.twitter.com/DoGuLxIq4z— Jane Chu (@NEAJaneChu) October 19, 2016
– Az ehhez hasonló nemzetközi találkozók egyik nagy tapasztalata az, hogy míg Európában a válság miatt azon aggódunk, hogy elveszíthetjük a társadalmi jólét néhány, eddig szinte magától értetődőnek vett elemét, addig a világ más részein, ahol nem létezik kulturális politika, nincs támogatási rendszer, nem foglalkoznak a művészek helyzetével, társadalmi szerepével, ott a létért küzdenek – magyarázta Nina Obuljen.
OwenBonnici ifacca ArtsCouncilMLT You promised us that Malta can party – and you were right! Fantastic start to #artsummitmalta #thanks pic.twitter.com/zhbiiJT5Pz— Jo Verrent (joverrent) October 18, 2016
Persze igen nehéz megítélni a kultúra hatását az olyan politikai kérdések megoldásában, mint – mondjuk – a szíriai háború. Rana Jazadzsi aktivista, kutató számos cikket publikált már a témában.
– A mi dolgunk olyan párhuzamos narratívák kidolgozása, amelyek megmutatják, hogy a kultúra igenis sokat számít a menekülttáborokban. A művészet, a kultúra ugyan nem tud házakat építeni, de reményt adhat. A közös élményeken keresztül a művészet és a kultúra segítségével egy más jövőt álmodhatunk magunknak – nyilatkozta Rana Jazadzsi.
A világtalálkozón fellépett az iráni születésű, Prágában élő csembalóművész, Mahan Esfahani is. Az 1979-es iráni forradalom és az iszlám köztársaság bevezetése óta drámai módon megváltozott a művészek helyzete az országban. Az egyik legismertebb példa Dzsafar Panahi története, akit már többször bebörtönöztek, és eltiltották a filmrendezéstől.
– Mi, zenészek nemigazán figyelünk a képzőművészekre, ők meg nem törődnek a zenészekkel. A színészeket se érdekli különösebben, mi van a művészekkel, pedig rá kell jönnünk, hogy ugyanazok a barátaink, ugyanazért a társadalmi célért dolgozunk, és az ellenségeink is közösek. Támogatnunk kell egymást, ebben a tekintetben tehát nagyon hasznosak az efféle találkozók – mondta Mahan Esfahani.
#Harpsichordist Mahan Esfahani with #VVIBE playing J S #Bach at Teatru Manoel #Malta #music #artsummitmalta ifacca https://t.co/zjFaQ7yKDA pic.twitter.com/T5uTJS7Rus— Shahidul Alam (shahidul) October 20, 2016
Marina Barham a ciszjordániai Harah Színház főigazgatója. A társulat az emberi jogok, a demokrácia és a szólásszabadság zászlóvivője. Marina elmesélte, miként változtatta meg a művészet egy fiatal palesztin menekült életét.
– Ez a fiatalember állandóan azon rágódott, hogy megdobjon-e kővel egy katonát