Civilek a kereszttűzben: az aleppói mészárlás az ENSZ szemével
- 7 years ago
Az Aleppóban rekedt civilek helyzete óráról-órára romlik. A szíriai nagyváros helyzetét elemezzük Jens Laerke, az ENSZ humanitárius ügyek irodájának szóvivője segítségével.
Nial O’Reilly, Euronews: – Úgy jellemezte az aleppói helyzetet, mint az emberiség teljes összeomlása. Beszámolók szerint a kormányerők 80 civilt gyilkoltak meg az ostrom során. Az ENSZ tudja, hogy kik követték el a gyilkosságokat, ismeri ennek a körülményeit?
Jens Laerke: – Még nem ismerjük pontosan a részleteket. Több, a térségben lévő, egymástól független, megbízható forrás adatai szerint valóban végeztek ki civileket a város több körzetében is. Most leginkább azért a több ezer emberért aggódunk, aki az ostromlott város keleti részében rekedt. Felszólítottuk a harcban érintett feleket, hogy a civilek számára nyissanak biztonságos menekülőutat, hogy elhagyhassák Aleppót.
– A kormányerők gyilkosságairól tehát vannak információk. Tudnak ilyen esetről a lázadók részéről is?
– Az elmúlt hetekből vannak olyan információink, amelyek szerint mindkét harcoló fél megsértette azt a nemzetközi törvényt, amely szerint a civil lakosság életét védeni kell a fegyveres konfliktusban is. Hát ez nem történik. Mindkét fél sért emberi jogokat, éppen ezért mindenkihez szól a felhívásunk.
– Pontosan mit üzent a szíriai kormánynak, mi az ő felelősségük?
– Folyamatosan, napi szinten könyörögtünk, javasoltunk, sürgettünk, és kiabáltunk tényleg mindenkivel, hogy függesszék fel a harcokat Kelet-Aleppóban, és kértük, hogy fejezzék be a háborút egész Szíria területén. Tehát határozottan képviseltük az álláspontunkat, de ez minden, amit tehetünk egy ilyen helyzetben.
– És mit lehet tudni azokról a civilekről, akiket eltűntként jelentettek a kormányhoz hű hadsereg által visszafoglalt területeken?
– Nagyon aggasztó híreket kaptunk korábban eltűnt emberekről, főleg katonakorú férfiakról. Családtagjaik mondták, hogy azóta nincs róluk hír, mióta elmenekültek. Természetesen emiatt is kifejeztük aggodalmunkat, mert önkényes fogva tartásokról is érkezett jelentés. Kínzásokról is hallani Szíriában, ezért különösen figyelünk azokra az esetekre, amikor ilyesmiről szerzünk tudomást.
– A nemzetközi közösség tétlensége párhuzamba állítható a Srebrenicában megtörtént esethez. Egy új Srebrenica jöhet el?
– Nem lehet összehasonlítani ezt a két szélsőséges helyzetet. Természetesen mindkettő szélsőséges a maga módján, de nem szerencsés párhuzamot vonni. Amit látunk, az egy régóta húzódó politikai kudarc eredménye, vagyis, hogy nem sikerült tárgyalóasztalnál rendezni ezt a több éves konfliktust. Ennek a kudarcnak a következménye a Szíriában most zajló folyamat.
Nial O’Reilly, Euronews: – Úgy jellemezte az aleppói helyzetet, mint az emberiség teljes összeomlása. Beszámolók szerint a kormányerők 80 civilt gyilkoltak meg az ostrom során. Az ENSZ tudja, hogy kik követték el a gyilkosságokat, ismeri ennek a körülményeit?
Jens Laerke: – Még nem ismerjük pontosan a részleteket. Több, a térségben lévő, egymástól független, megbízható forrás adatai szerint valóban végeztek ki civileket a város több körzetében is. Most leginkább azért a több ezer emberért aggódunk, aki az ostromlott város keleti részében rekedt. Felszólítottuk a harcban érintett feleket, hogy a civilek számára nyissanak biztonságos menekülőutat, hogy elhagyhassák Aleppót.
– A kormányerők gyilkosságairól tehát vannak információk. Tudnak ilyen esetről a lázadók részéről is?
– Az elmúlt hetekből vannak olyan információink, amelyek szerint mindkét harcoló fél megsértette azt a nemzetközi törvényt, amely szerint a civil lakosság életét védeni kell a fegyveres konfliktusban is. Hát ez nem történik. Mindkét fél sért emberi jogokat, éppen ezért mindenkihez szól a felhívásunk.
– Pontosan mit üzent a szíriai kormánynak, mi az ő felelősségük?
– Folyamatosan, napi szinten könyörögtünk, javasoltunk, sürgettünk, és kiabáltunk tényleg mindenkivel, hogy függesszék fel a harcokat Kelet-Aleppóban, és kértük, hogy fejezzék be a háborút egész Szíria területén. Tehát határozottan képviseltük az álláspontunkat, de ez minden, amit tehetünk egy ilyen helyzetben.
– És mit lehet tudni azokról a civilekről, akiket eltűntként jelentettek a kormányhoz hű hadsereg által visszafoglalt területeken?
– Nagyon aggasztó híreket kaptunk korábban eltűnt emberekről, főleg katonakorú férfiakról. Családtagjaik mondták, hogy azóta nincs róluk hír, mióta elmenekültek. Természetesen emiatt is kifejeztük aggodalmunkat, mert önkényes fogva tartásokról is érkezett jelentés. Kínzásokról is hallani Szíriában, ezért különösen figyelünk azokra az esetekre, amikor ilyesmiről szerzünk tudomást.
– A nemzetközi közösség tétlensége párhuzamba állítható a Srebrenicában megtörtént esethez. Egy új Srebrenica jöhet el?
– Nem lehet összehasonlítani ezt a két szélsőséges helyzetet. Természetesen mindkettő szélsőséges a maga módján, de nem szerencsés párhuzamot vonni. Amit látunk, az egy régóta húzódó politikai kudarc eredménye, vagyis, hogy nem sikerült tárgyalóasztalnál rendezni ezt a több éves konfliktust. Ennek a kudarcnak a következménye a Szíriában most zajló folyamat.