Amerikai elnökválasztás - mi lesz a NATO-val?
- 8 years ago
Bár a Fulda-völgy ma már csak egy békés, dimbes-dombos táj Németországban, de negyven éven keresztül, a hidegháború alatt úgy tartották, hogy ez a harmadik világháború egyik legfontosabb csatatere lehet.
A német és az európai történelem egyik legfontosabb helyszínén állunk – magyarázta az euronewsnak Richarda Steinbach, az Alfa Pont néven ismert volt katonai bázisból lett emlékhely igazgatója. – Látják ezt a tornyot, itt helyezkedtek el a keletnémet katonai határvédelmi csapatok. Itt volt a határ ennél a fehér zászlórúdnál. A NATO és a Varsói Szerződés csapatai itt néztek egymással farkasszemet úgy, hogy körülbelül két méter választotta el őket egymástól.
Sokan attól tartottak, hogy a keleti blokk csapatai megszállják az NSZK-t, majd a NATO körülbelül 400 000 fős csapatai ellenoffenzívát indítanak. Ennél is jobban féltek attól, hogy konfliktus esetén a felek atomfegyvereket is bevetnének Nyugat-Európában. Erre soha nem került sor. De több mint 27 évvel a vasfüggöny lebontása után ez az emlékhely a valaha itt állomásozó, Európát védő amerikai csapatokra is emlékeztet. Renate Stieber huszonnégy évben keresztül az amerikai csapatok mellett dolgozott. Akkoriban naponta járt ide.
– Ez a hely arra az itt állomásozó amerikai katonák szolgálatára emlékeztet – mondta az egykori kapcsolattartó. – Hogy például a toronyból a nap huszonnégy órájában figyelték a térséget. Arra emlékeztet, hogy mivel járultak hozzá a szabadságunkhoz, a békéhez. Amíg itt voltak, a nyugati népek békében alhattak.
A nyugati világ egy része azonban nyugtalanabbul alszik mostanában. Az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak, és a republikánus jelölt, Donald Trump szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia önmaga védelmében.
– Lesz majd egy hosszabb állásfoglalásom a NATO-ról, amelyben kifejtem, hogy sok ország nem járul hozzá kellő mértékben az erőfeszítésekhez – mondta Trump. – Mi katonai védelemben részesítjük őket, ők meg lehúzzák az Egyesült Államokat. Lehúznak titeket. Én ezt nem akarom. Vagy fizetnek – és ezalatt azt értem, hogy az elmaradásokat is befizetik – vagy kiszállnak. Ha ettől szétesik a NATO, hát akkor szétesik.
Trump szerint ideje, hogy Európa fizessen a hidegháborúért, amikor az Egyesült Államok védelmezte a Szovjetuniótól.
Kiemelte, hogy a NATO szabályaival ellentétben a 28 tagországból csak négy költi honvédelemre a GDP 2%-át.
Európában szinte mindenütt elsőre szürreális tréfának tűnik az a gondolat, hogy Donald Trump lehet az Egyesült Államok elnöke. De ezen a viccen nem mindenki nevet. Különösen amikor Trump arról beszél, hogy feloszlatja a Transzatlanti szövetség 1949-ben alapított fő intézményét, a NATO-t.
– Trumpnak azok a megjegyzései, hogy a NATO tagjainak, különös tekintettel az európai országokra, be kellene fizetniük a kiadásokból rájuk eső részt, abszolút jogosak – szögezi le Judy Dempsey ír szakújságíró. – Persze semmi új nincs bennük. Minden amerikai kormány ezt mondta. és a Krím orosz elcsatolása és a kelet-ukr
A német és az európai történelem egyik legfontosabb helyszínén állunk – magyarázta az euronewsnak Richarda Steinbach, az Alfa Pont néven ismert volt katonai bázisból lett emlékhely igazgatója. – Látják ezt a tornyot, itt helyezkedtek el a keletnémet katonai határvédelmi csapatok. Itt volt a határ ennél a fehér zászlórúdnál. A NATO és a Varsói Szerződés csapatai itt néztek egymással farkasszemet úgy, hogy körülbelül két méter választotta el őket egymástól.
Sokan attól tartottak, hogy a keleti blokk csapatai megszállják az NSZK-t, majd a NATO körülbelül 400 000 fős csapatai ellenoffenzívát indítanak. Ennél is jobban féltek attól, hogy konfliktus esetén a felek atomfegyvereket is bevetnének Nyugat-Európában. Erre soha nem került sor. De több mint 27 évvel a vasfüggöny lebontása után ez az emlékhely a valaha itt állomásozó, Európát védő amerikai csapatokra is emlékeztet. Renate Stieber huszonnégy évben keresztül az amerikai csapatok mellett dolgozott. Akkoriban naponta járt ide.
– Ez a hely arra az itt állomásozó amerikai katonák szolgálatára emlékeztet – mondta az egykori kapcsolattartó. – Hogy például a toronyból a nap huszonnégy órájában figyelték a térséget. Arra emlékeztet, hogy mivel járultak hozzá a szabadságunkhoz, a békéhez. Amíg itt voltak, a nyugati népek békében alhattak.
A nyugati világ egy része azonban nyugtalanabbul alszik mostanában. Az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak, és a republikánus jelölt, Donald Trump szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia önmaga védelmében.
– Lesz majd egy hosszabb állásfoglalásom a NATO-ról, amelyben kifejtem, hogy sok ország nem járul hozzá kellő mértékben az erőfeszítésekhez – mondta Trump. – Mi katonai védelemben részesítjük őket, ők meg lehúzzák az Egyesült Államokat. Lehúznak titeket. Én ezt nem akarom. Vagy fizetnek – és ezalatt azt értem, hogy az elmaradásokat is befizetik – vagy kiszállnak. Ha ettől szétesik a NATO, hát akkor szétesik.
Trump szerint ideje, hogy Európa fizessen a hidegháborúért, amikor az Egyesült Államok védelmezte a Szovjetuniótól.
Kiemelte, hogy a NATO szabályaival ellentétben a 28 tagországból csak négy költi honvédelemre a GDP 2%-át.
Európában szinte mindenütt elsőre szürreális tréfának tűnik az a gondolat, hogy Donald Trump lehet az Egyesült Államok elnöke. De ezen a viccen nem mindenki nevet. Különösen amikor Trump arról beszél, hogy feloszlatja a Transzatlanti szövetség 1949-ben alapított fő intézményét, a NATO-t.
– Trumpnak azok a megjegyzései, hogy a NATO tagjainak, különös tekintettel az európai országokra, be kellene fizetniük a kiadásokból rájuk eső részt, abszolút jogosak – szögezi le Judy Dempsey ír szakújságíró. – Persze semmi új nincs bennük. Minden amerikai kormány ezt mondta. és a Krím orosz elcsatolása és a kelet-ukr