AZ Ö SZERELME - KULKA JÁNOS Dalszöveg Míg az ég lehunyt szemére sötét fátyolát az éjjel ráteríti, mint egy sóhajt, s olyan messze még a holnap, nézem őt,ahogyan alszik, újra elborít a vágy, s ezt a nyughatatlan vágyat talán a hold növeszti naggyá, bennem érte mozdul minden, túl az éj virrasztó csendjén, bár a föld minden szerelmét,mikor ébred, újra élném, álma mélyén merre járhat, messze tőlem kire várhat? Tudom,itt vagy, mellettem vagy, csak egy perc talán és virrad.
Mindig több,mindig erősebb, amit ő teremt s az élet, mit a test kíván s a lélek, minden vágy őbenne ébred, látom, fut velem egy úton, rohan velem kéz a kézben, s nincs ki ránk szól, nincs ki kérdez,jön a reggel, velem ébreszt, évek jöttek, évek mentek, most már tudom,csak rád vártam, minden hajnalunk és éjszakánk minket hív és minket ünnepel, mint az égbolt fénylő kékje, mint a föld ezernyi színe, nyár és ősz minden gyümölcse, messze óceánok mélye, minden érte él, csak érte, minden tőle szép, csak tőle, mint a tavasz új virága, mint a rétek, erdők illata.
És az ő fényét ragyogja fenn a milliárdnyi csillag, mert az ő szerelme jó, mert az ő szerelme tiszta, mert az ő szerelme igaz, mert az ő szerelme az élet, mert az ő szerelme álom, mert az ő szerelme boldog, mert ő szerelme súlyos, mert az ő szerelme rabság, ezer láthatatlan láncon, mert az ő szerelme minden.
Őrült vágy vad szenvedély, halk vigasz, mert az ő szerelme a sorsom, aludj csak, aludj még, álmodj tovább!
